Egy tehetséges borsfai fiatal verse
A napokban kaptunk néhány sort és verseket a borsfai Tóth Tamástól, a Borsfa SE focistájától.
"24 éves vagyok, jelenleg Borsfán élek,fakitermelésben dolgozom.
Olyan hetedikes korom óta írogatok, legfőképpen érzéseim, hangulatom hozza a verseket, az ihletet.
Van, hogy hetekig, hónapokig nem születik egy sem, de van, hogy egy nap 2-3 verset is írok.
Miért írok? Talán így könnyebben tudom kifejezni magam, s bele tudom írni a verseimbe minden örömöm, bánatom.
Vannak versek, amik emlékeimről, szeretteimről, szeretteimnek szólnak, pl. anyukámnak."
Ezt a verset édesanyjáról írta:
Emlékszem rád..
Emlékszem rád édesanyám,hogy míly vidám is voltál,
Hogy gyermekeid előtt ha fájt is, soha sem sírtál.
Emlékszem arra is, hogy nem volt fontosabb dolgod soha,
Mint, hogy gyermekeidnek ne legyen semmi gondja, baja.
Emlékszem rá, míly szép volt a mosolyod,
Ha gyerekeid láttad vidáman, boldogon.
Hogy is felejthetném el azt a sok szépet,
Mit két kezed adott húgomnak, s nékem.
Hiába tudom, hogy lehetetlen mit most kérek,
De azt kívánom, hogy legyél itt velünk végleg.
Mert tudod anyám mióta nem mosolyogsz oly szépen,
A nap sem úgy süt már ránk, mint régen.
Nem olyanok a csillagok, mint mikor még láttak,
Mert tudják, téged hiába is várnak.
Hiába akarnánk elfeledni téged,
A mosolyod, s szépséged bennünk él végleg.
Tóth Tamás
2013.12.23