Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2015.07.04

Lehet népszavazás a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazhatóságáról

Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásával, az ingyenes gyermekétkeztetéssel és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságával összefüggő népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó határozatát a Kúria a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint.

 

ferfiak-40-ev-nyugdij.jpg

 

Az NVB korábban megtagadta annak a - nyugdíjszabályok módosítására vonatkozó - kérdésnek a hitelesítését, amely a férfiak számára is biztosította volna a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét.

A választási bizottság érvelése szerint ez érintené a központi költségvetési törvényt, s az alaptörvény ez esetben tiltja a népszavazást.

Az NVB azt is megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének; a Kúria önkormányzati tanácsa azonban ezt nem osztotta és megalapozottnak tartotta a felülvizsgálati kérelmet.

A bírói testület értékelése szerint a kérdés az esélyegyenlőség megteremtéséről szól és nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal, ezért megváltoztatta a korábbi határozatot.

 

Egy másik határozat az év minden napjára vonatkozó - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek tervezett - ingyenes gyermekétkeztetést érinti. A Nemzeti Választási Bizottság korábban megtagadta a kérdés hitelesítését, ugyancsak a költségvetési törvény érintettségére hivatkozva. A Kúria szerint ugyanakkor a törvényalkotó a büdzsé keretei között szabadon dönthet, hogy milyen körnek biztosítja az ingyenességet, vagyis a szabályok a központi költségvetés módosítása nélkül is módosulhatnak. A bírói testület emiatt az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést hitelesítette.

Az önkormányzati tanács harmadik döntésével azt a határozatot írta felül, amely a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettekkel közös háztartásban élő hozzátartozók bevallásának nyilvánosságára vonatkozott. Ezen országos népszavazási kezdeményezést az NVB hitelesítette, míg a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alapjog aránytalan korlátozását jelentené, ezért megtagadta a kérdés hitelesítését. MTI