Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.03.28

Az épületek energetikai jellemzőinek új követelményei

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelettel, és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekben új, nem kis változások léptek életbe.

lg-energia.jpg

A TNM rendelet három követelményszintet definiál a következő jellemzőkre vonatkozóan:
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezői;
II. A fajlagos hőveszteség-tényező;
III. Az összesített energetikai jellemző.
Az ezekre definiált követelményszintek a következőképpen alakulnak:
Az 1. melléklet az általános, mindenkire alkalmazható szint. A 2. melléklet a számítási módszert adja meg, a 3. melléklet a jelöléseket, a fogalmakat és a tervezési adatokat, a 4. melléklet pedig az új épületek alternatív rendszereinek vizsgálatáról szól.
2018. január 1-től érvénybe lépett a költségoptimális követelményszint (5. mell.), mely az átlagos hőátbocsátásra, illetőleg a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozik. A jelenlegi legszigorúbb követelményszint a 6. mellékletben definiált, úgynevezett közel nulla energiaigényű követelményszint, melynek 2019 január 1-től minden hatósági épületnek, 2021 január 1. után pedig minden újonnan használatba vételre kerülő épületnek meg kell felelnie. Az összesített energetikai jellemzőre már 2016. január 1. óta a 6. mellékletben megadott követelmények az irányadók minden esetben.
Felújítás, bővítés esetén a következők a mérvadók:
A felújítással érintett épületszerkezetekre vonatkoznak az átlagos hőátbocsátási tényező 5. mellékletben foglalt követelményei.
Ha az épület hasznos alapterületének a 100%-nak megfelelő, vagy azt meghaladó mértékű felújítás vagy bővítés lép életbe, illetve az épületet jelentősen felújítják, akkor következnek a költségoptimális követelményszint 2, és 3. részei. (Fajlagos hőveszteség-érték, összesített energetikai jellemző)
Lényeges tényező, hogy a követelményszinteket a használatba vételkor kell teljesíteni, tehát célszerű rögtön a 6. melléklet szerint építeni az épületeket, hiszen nem érdekünk, hogy a használatba vétel utáni 1-2 évben máris elavult legyen az épület. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül (>400 kg/m2), elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön. Tehát ekkor a fajlagos hőveszteség tényezőre csak a költségoptimális követelményszint vonatkozik.
Olyan épület esetén, amely nem rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal , ennek pótlásáról gondoskodni kell, ezért érdemes minél hamarabb felkeresni egy energetikai tanúsítványokkal foglalkozó vállalatot.

 



loading...