Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.05.21

Te tudod, hogy miből áll egy hitel kamata? Nézzük meg!

Tudod, hogy alapvetően miből áll egy hitel kamata? A pénzintézettől kölcsönkapott összegért ugyebár használati díjat kell fizetni. Azonban ez több részből is áll. Egyrészt áll egy referenciakamatból, valamint a felárból.

 

A referenciakamat

 

Ez egy irányadó kamatláb, amit a Magyar Nemzeti Bank határoz meg a kamatjegyzések alapján. A leggyakrabban használtak ezek közül a BUBOR, a BIRS, valamint az állampapírhozam kamatmértéke. A pénzintézetek ezeket tekintik irányadónak. Ha ezek az értékek változnak, akkor azt lekövetik a hitelek is. Sokan úgy gondolják, hogy ez csak a lakáshitel vagy egyéb jelzálog kölcsönök esetén igaz. De nem, a legtöbb típus ugyanúgy leköveti a változásokat.

 

hitelkamat.jpeg

A kamatfelár

 

A referenciakamattal szemben ezt már egyénileg határozzák meg a különböző bankok. A mértéke több mindentől függ. Például az alkalmazott kedvezményektől vagy a törlesztés teljesülésének kockázataitól. 

 

Ha egy igénylő nagyon jól teljesít a hitelbírálat során, akkor jó eséllyel kedvezőbb kamatot fog neki felajánlani a bank. Azaz olcsóbban juthat hitelhez az, aki előzetesen kisebb kockázatú ügyfélnek minősül. Minél biztosabb az, hogy határidőre fizetjük majd a törlesztőrészleteket, annál kedvezőbb feltételeket kapunk.

 

A hitel kamata és a “fair banki törvény”

 

Meg kell még vizsgálni egy törvényt is ahhoz, hogy megtudjuk, miből áll össze egy hitel kamata. Ez az úgynevezett “fair banki törvény”, mely 2015. február 1-jén lépett életbe. Eszerint három típus létezik:

 

- fix a futamidő végéig

- kamatperiódusonként változó

- referenciakamathoz között, folyamatosan változó

 

A fix azért nagyon jó, mert leveszi a változás terhét a vállunkról. A futamidő elejétől a végéig ugyanazon törlesztőrészlettel kell kalkulálni, azaz nem fog változni külső hatásokra sem. Viszont ez azzal jár, hogy előzetesen kicsit magasabb kamatszintet kapunk csak, azaz több rajta a felár. Ez azért van, hogy a bankok ezzel ellensúlyozzák a jövőbeli kockázataikat. Hiszen mégiscsak előre 10-20 évre adnak meg törlesztőrészleteket. És hát ma már pár évre sem lehet előre látni, nem hogy 10 vagy 20 évre.

 

Kamatperiódusok esetén a szerződésben meg van határozva, hogy mennyi ideig nem változhat a mértéke. Ezen időszak leteltét követően szabályozásra kerül, méghozzá a jegybank kamatváltozási mutatójának mértékével. Változó, hogy mekkora ez az időszak, lehet 5 vagy akár 10 év is.

 

A referenciakamathoz kötött típusnál jutunk el a bejegyzés elején már tárgyalt referencia plusz feláras típushoz.

 

Fix vagy változó?

 

Ha nagyon a teljesítőképességünk határán mozgunk, akkor érdemes egy előre kalkulálható, fix kamatozás mellett dönteni. Ez megvéd minket attól, hogy később számunkra kedvezőtlen változások esetén túl nagyra nőjön a törlesztőrészletünk. Egy változó esetén akár nyerhetünk is, de a változás (főleg hosszabb távon) nem feltétlenül lesz mindig pozitív.