Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.04.13

Mi mindent érdemes tudni a vetőburgonyáról?

A burgonya alapvető élelmiszernek számít, így biztosak lehetünk abban, hogy vásárlói oldalról mindig meglesz rá az a kereslet, ami miatt megéri a termesztésével foglalkozni. Ugyanakkor nagyon sokféle fajtája van, ezért érdemes ezeket megismerni választás előtt.

 

Hogyan határozzák meg a vetési normát?

 

Ahogy ez a legtöbb esetben igaz, itt is több szempont mérlegelésre kell, hogy kerüljön. Ilyenek például a gumó jellemzői, azaz mekkora a mérete, milyen az alakja, hány darab gumó tesz ki egy kilogrammot, s hány darabra van szükség egy hektár beültetéséhez. 

 

Nyilván ebből a szempontból fontos tényező az is, hogy milyen tőtávolság javasolt az adott burgonyatípusoknak megfelelően.

 

 

potatos.jpg

 

Mégis mivel lehet számolni?

 

A gumó méreteinek alapján egy hektárra vetítve nagyjából 25 és 35 mm közötti nagyság esetében 1500 (+/- 250) kilogrammal, és kilogrammonként 30-45 darab gumóval számolhatunk. 

 

Ehhez hasonlóan számítva az értékeket, 35-55 mm-es méretű gumók esetén hozzávetőleg 3000 kilogramm, és 12-15 darab/kilogramm mennyiséggel érdemes kalkulálni, míg 55-77 mm-es vetőburgonya esetében 5000 kilogramm/hektár, és 6-8 darab/kilogramm értékek adnak számunkra támpontot. 

 

Ha a darabszámot szeretnénk tudni hektáronként, akkor a legkisebb gumóméret esetében 42-44 ezer, a közepes mérettel számolva 38-42 ezer, míg a legnagyobbaknál 35-38 ezer darab/hektár lesz a kiindulóalapunk.

 

A tőtáv alapján is számolhatunk, ebben az esetben a 23-26 cm-es távolságnál 44 ezer darab, a 27-30 cm-es tőtávnál pedig nagyjából 40 ezer darab lesz a norma hektáronként.

 

Természetesen ezek az értékek kiindulásként számítanak jó alapnak, hiszen a konkrét számokat befolyásolja például az adott évjárat, ahogy az alkalmazott technológia is hatással lehet rá. Érdemes szem előtt tartani, hogy a vetőburgonya minősége is sokat számít. Minőségi vetőburgonyát a Primag oldalán is vásárolhatunk.

 

Mit érdemes még figyelembe venni?

 

A burgonyákat aszerint is csoportosítani szokták, hogy milyen főzési típusba tartoznak. Ez nem jelenti azt, hogy valamelyik fajtából egyes ételek nem készíthetőek el, hanem azt mutatják meg, hogy mire alkalmasabbak, vagyis szebb, illetve jobb lesz belőlük egyes étel, míg a másik esetén kevésbé várhatjuk a tökéletes végeredményt.

 

Alapvetően három fajtát különböztetünk meg e szempont alapján. Az első az A (A-B) főzési típusba tartozók, ezek főzést követően is egyben maradnak, így kiválóak burgonyasalátához, illetve hideg ételekhez is. Ilyenek például a Cherie, a Charlotte és a Gülbaba. 

 

A B főzési típusba tartozó burgonyák már kissé szétfőnek, textúrájukat tekintve nagyon finomak. Éppen ezért tökéletesek például hasábburgonya készítéséhez. A teljesség igénye nélkül néhány példa erre a típusra: Aladin, Red Lady és Harmony.

 

A C (B-C) a harmadik fajta, ezek szétfőnek, így krumplis tészta, krumplipüré vagy például parázsburgonya is készülhet belőlük. Ilyen az Agria, a Romeo és a White Lady is.

 

Válasszunk gondosan vetőburgonyát, és ragaszkodjunk itt is mindig a minőséghez!