Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.06.08

Megtakarítani, befektetni, vagy reménykedni: az itt a kérdés

Manapság, amikor a koronavírus hullámok okozata gazdasági sokkot épphogy csak kezdené kiheverni hazánk gazdasága, Magyarország lakosságának a szomszédunkban dúló háború negatív következményeivel kell szembesülnie.

 

Kár is lenne szépíteni, az öreg kontinens nyugati országait sújtó áremelkedés szele minket is elért, aminek hatására egyre feljebb kúsznak az élelmiszerárak, és az egyéb, megélhetési költségek is fokozódó ütemben nőnek.

 

tozsde.jpg

(Fotó: sergeitokmakov/Pixabay)

 

Ha mindehhez hozzávesszük modern korunk egyik rákfenéjét, a létbizonytalanságot, amikor is majdhogynem mindenki feje felett ott lebeg Damoklesz kardjaként a munkahely esetleges elvesztése, amit rendszerint kényszerű leépítésként, vagy költségracionalizálásként tálalnak, akkor korántsem meglepő, hogy sokunk az öngondoskodásban látja a megoldást, ami egy nyugodtabb élet felé konvergálhatja a mindennapokat.

 

Elons Musk multimilliárdos – akinek olyan cégóriások fűződnek a nevéhez, mint a PayPal, vagy a SpaceX – már többször is rámutatott arra, hogy az öngondoskodás, és azon belül is a megfelelő befektetés az egyetlen járható út az anyagi függetlenség megteremtése felé. A Tesla vállalat megálmodójának van egy idevágó, napjainkban szállóigévé vált mondata, melynek lényege, hogy a tehetős emberek azért lettek tehetősek, mert a munkával megszerzett pénzük jelentős részét nem megélhetésre, hanem tartalékok képzésére, és emellett anyagi befektetések eszközlésére fordították.

 

Ezzel a gondolattal, Elon Musk kapcsán – aki több millió dollárt invesztált a Bitcoin-ba – el is érkezünk a kripopénzek világához, amit az elmúlt hónapok történései rendkívül érzékenyen érintettek: sok kriptovaluta árfolyama meredek zuhanásba kezdett, és még az olyan, „bombabiztosnak” vélt decentralizált fizetőeszközök is, mint a Bitcoin, vagy az Ethereum, Litecoin, Ripple is igencsak megsínylették a minimális korrekciókkal tarkított „medve” piacot, aminek eredményeként sokukat perpillanat a pár hónappal előtti áruk feléért jegyzik. Azaz akik annak idején „magasan” szálltak be a kripto-bizniszbe, most valószínűleg a fogukat szívják, és várják a csodát, amit csak egy erősen felívelő bika piac hozhat el számukra.

 

Természetesen, ha az ember laikus fejjel gondolkodik, akkor felvetődik benne a kérdés, hogy ugyan mi a csudába érné meg befektetni a pénzét – már amennyiben rendelkezik megfelelő mértékű megtakarítással. Az állampapírokkal hosszú távon akár jól is járhat az illető, no de, mi van akkor, ha valamilyen oknál fogva – például családi probléma, betegség satöbbi esetén – hozzá kell nyúlni a befektetésihez, ami ennek folytán jóval kevesebb hozamot produkál, mint, ami eredetileg be volt kalkulálva.

 

Persze az is igaz, hogy az ember akár még hazardírozhat is, hiszen soha nem lehet tudni, hogy Fortuna épp milyen kedvében van, és egy online bukmékernél vagy kaszinónál nyitott fiók, sőt még egy kedvezményekre feljogosító unibet bónuszkód is hozhat jó néhány ropogós zöldhasút a konyhára, ha az embernek mákja van. Viszont az is igaz, hogy sem az online sportfogadás, sem az internetes szerencsejáték nem tekinthetők rentábilis pénzforrásnak, azon nagyon ritka eseteket kivéve, amikor valaki időt, energiát nem sajnálva, hosszú évek alatt profi póker vagy blackjack játékossá nem képezi magát, amit követően gyakorlatilag az élete szinte semmi másból nem áll, mint online fogadásból.

 

Végezetül még annyit, hogy az interneten sajnos igen gyakran találkozhatunk olyan gyors pénzkereseti lehetőségekkel, mint például a Forex vagy a még annál is kétségesebb megítélésű bináris opciós kereskedés. Az ilyen pénzkereseti opcióként reklámozott webhelyeket érdemes minél messzebbre elkerülni, mert köszönőviszonyban sincsenek az valódi érték- és árutőzsdés kereskedés világával, ahol mellesleg szintén nagyot lehet bukni még abban az esetben is, ha az ember komoly befektetési alapokra, esetleg neves brókercégekre bízza a kemény munkával megkeresett pénzét.

 

Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az öngondoskodás melyik formáját választja – a befektetést vagy a tartalékok képzését –, és azért azoknak is érdemes a témán komolyabban elgondolkodniuk, akik idősebb korukban kizárólag a nyugdíjrendszerre kívánnak támaszkodni. Ugyanis, ha hazai nyugdíjrendszer 40 éves munkaviszony után sem tudja garantálni a hellyel-közzel gondtalan ezüst éveket az időseknek, akkor mire lesz képes 10, 15, esetleg 30 év múlva?!