Meddig fogyaszthatjuk még a hársmézet?
A globális környezeti kihívások szinte napi szinten újabbnál újabb feladatok elé állítják a kutatókat. A változó biodiverzitás miatt az élelmiszer-ellátottságunk megváltozhat, beleértve a az olyan ínycsiklandó finomságokat is, mint a hársméz.
Ezek a veszélyek fenyegetik a hársmézet
Az ember egyik legkedveltebb édesítőszere a méz. Amellett, hogy nagyon finom, természetes eredetű, így olyan anyagokat juttat a szervezetbe, amelyeket az fel is tud dolgozni. A Bodó Méhészet hársmézét ráadásul előszeretettel alkalmazzák torokgyulladásra és álmatlanságra is.
A méhek szorgosan dolgoznak azért, hogy ez a termék az asztalunkra kerüljön, és bár az ember próbálja megóvni őket minden lehetséges módon az őket veszélyeztető fenyegetésektől, a természetben azonban mégis akad egy olyan ellenségük, amivel nem könnyű elbánni. Nem a békákról, a gyíkokról és a gyurgyalagról beszélünk, akik szívesen fogyasztják a kis dolgozókat és még csak nem is a mézet dézsmáló egerekről és hangyákról. Kivételesen nem is a globális felmelegedés közvetlen hatásai a téma.
Ismerjük meg a lódarazsat!
A redősszárnyú darazsak legnagyobb képviselőjéről beszélünk, amely Eurázsiában elterjedt faj. Hatalmas mérete és fájdalmas szúrása miatt nem annyira szeretjük. Ráadásul a fullánkját szakadásmentes módon képes visszarántani, tehát többször tud támadni. A szúrás helyén keletkező duzzanat allergiás reakció esetén akár halálhoz is vezethet.
A rovar természete alapjában véve békés, és ha nem provokálják, nem támad. A gond abból adódik, hogy szereti elfogyasztani az ízeltlábúakat, esetenként a méheket is. Készséggel kifosztja a kaptárakat és elrabolja a mézkészleteket, továbbá a lárvákkal táplálja az utódait. Módszere kíméletlen: miután áldozatába mérget fecskendezett, állkapcsával leszakítja a fejet és a potrohot, kizárólag a tort fogyasztja el.
Nagy fejtörést okoz az ázsiai faj
Az ázsiai lódarazsak még az európaiaknál is sokkal agresszívebbek és elszaporodásuk igazi katasztrófához vezethet. Az ázsiai faj vélhetően egy kínai növényszállítmányon, 2004-ben érkezett Franciaországba, később Németországban is felbukkant. Ezek az egyedek a kaptár kijáratánál vadásznak a mézgyűjtő méhekre, így a dolgozók száma folyamatosan csökken, ami a méztartalékra is hatással van, ami biztosítja a méhek áttelelését.
Az ázsiai óriás fajok az Egyesült Államokban is felbukkantak, de Európában még nem látták őket. Az óriás lódarázs elsődleges célpontja a háziméh, így akár az ember által is fogyasztott hársméz is veszélyben lehet. Ezek a hatalmas, 5 cm-es fajok percenként akár 40 méhecskével is képesek végezni, ráadásul a fiasítást is pusztítják.
Jelen állapot szerint hazánkban még nincsenek jelen ezek az óriás ragadozók, viszont a globális felmelegedés és az árumozgatás hatására nem tudhatjuk, hogy ez az állítás meddig áll fenn. Amíg meg tudjuk óvni a dolgozó méheket az ilyen ragadozóktól, addig a mézkészleteink is biztonságban vannak.