Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.09.25

Orbán: meg kell adni a vidéknek, ami jár neki

Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon.

A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől - fogalmazott.

Hangsúlyozta: most "egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk". "Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált" - mondta.

orban-viktor-2021-sarospatak.jpg

(Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, k) a Tokaj-Hegyalja Egyetem udvarán Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j2) és Stumpf István felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos, az intézményt fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke (j3) társaságában az egyetem tanévnyitó ünnepsége után Sárospatakon 2021. szeptember 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől - fogalmazott.

Hangsúlyozta: egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, "ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni". Most "egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk" - fűzte hozzá.

"Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált" - mondta.

Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme - "a száz év magyar magány" történetének évei - alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről - mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, "Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést", korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.

A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá. A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek - mondta.

Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, "a kétszer is visszatérő kommunisták" számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott.

Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék "nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje". "A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot" - fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, "a vidéki levegő hazafivá tesz", itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen "táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat" - mondta. MTI