Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.09.27

A lakosság számára a megélhetési költségek inflációja és a rezsi költségek emelkedése, a vállalkozásoknak pedig az energiaárak emelkedése és a nyersanyagárak inflációja okozhat sokkot, míg a kamatemelések mindkét csoport számára kockázatosak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio által szervezett konferencián kedden Budapesten.

Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója a Követeléskezelési trendek 2022 című rendezvényen azt mondta, Magyarországon év végén, de legkésőbb a következő év első felében lehetnek olyan negyedévek, amikor csökken a GDP. Hozzátette, az még kérdéses, hogy mindez a munkanélküliség alakulásában hogyan csapódik le.

penzugyi-valsag.jpg

Ugyanakkor kiemelte, hogy a kamatstopnak köszönhetően most árfolyamkockázat nélkül “megyünk bele egy újabb viharba” A jelzáloghitel-állomány 22 százaléka tartozik most a változó kamatozású hitelek közé, ez azonban 2023 közepéig gyakorlatilag védve van a kamatstop miatt. A szakember kitért még a pandémiában először bevezetett válságkezelő eszköz, a moratórium hosszabbításának és kifutásának hatásaira is.

Közölte, hogy míg 2020-ban a vállalati hitelállomány 41, a lakosságinak pedig 48 százaléka vett részt a moratóriumban, addig ezek az arányok 2021 novemberére 2, illetve 6 százalékra, idén szeptemberre pedig 1, illetve 3 százalékra zsugorodtak. A moratórium adta lehetőséggel nagy számban a vállalatok körében a szálloda és a vendéglátó szektor, a lakosságot tekintve pedig a fogyasztási hiteleknél, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél éltek.

Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, az árak emelkedése pont a mindenkit érintő területeken a legintenzívebb: az alapvető szolgáltatások, a rezsi, az üzemanyag, az élelmiszerek, és a kamatok terén. A kormányzati intézkedések – árstopok és a részben megőrzött rezsicsökkentés – igyekeznek tompítani ezeket a következményeket, az árak emelkedése azonban ennek ellenére egészen szélsőséges nagyságrendet is ölthet.

Hozzátette, a kereskedelmi banki partnerek visszajelzései és a saját tapasztalataik szerint egyelőre alacsony a törlesztési könnyítési igény, most egyfajta “vihar előtti csend van”.

A munkanélküliség alacsony, ezért pár hónapos átlagban nem számolnak tömeges bedőlésekkel, de egyfajta visszaeséssel igen, mivel az adósoknak minden hónapban dönteniük kell, hogy milyen kiadást vállalnak.

Közölte, tavaly 290 milliárd forintot tett ki a MAKISZ tagjai által vásárolt követelések összege, ez 2020-ban 320 milliárd forint volt. A szövetség tagjainál a megállapodásra épülő üzleti modell továbbra is elsődleges marad: 2020-ban 116 600 esetben kötöttek kedvezmény megállapodást, 2021 azonban már 140 ezer esetben sikerült megállapodni az ügyfelekkel az önkéntes adósság rendezésről. MTI (Fotó: Elchinator/Pixabay)