„Ne adjunk uniós forrásokat Magyarországnak” – mondják a képviselők a Bizottságnak

Az Európai Parlament több mint 70 százalékát képviselő frakcióvezetők sürgették az Európai Bizottságot, hogy utasítsa el Magyarország további uniós helyreállítási források iránti kérelmét az uniós törvényhozók és Orbán Viktor kormánya közötti csatában. 

A képviselők hétfőn (április 24-én) az Európai Konzervatívok és Reformerek kivételével valamennyi képviselőcsoport közös levelében sürgették az EU végrehajtó testületét, hogy zárolja a Budapestnek szánt forrásokat.

„Véleményünk szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi a helyreállítási és rugalmassági terv szerinti első kifizetési kérelem pozitív elbírálását” – zárul a levél.

A levelet a jobbközép Európai Néppárt, a szocialista és demokrata frakció, a liberális Megújítjuk Európát, a Zöldek és a Baloldal írta alá.

A budapesti miniszterek abban reménykednek, hogy a Brüsszellel a jogállamiságról, a demokratikus szabadságjogokról és a diszkriminációmentességről folytatott hosszas, folyamatban lévő vita közepette 20 milliárd eurónyi COVID utáni helyreállítási forráshoz juthatnak hozzá. 

A vita arra is késztette a magyar törvényhozókat, hogy elhalasszák a Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatását jóváhagyó szavazást.

Lengyelország és Magyarország, amelyek mindketten hosszan tartó jogi vitákba keveredtek az EU-val, a leglassabban jutottak hozzá a gazdaságuk fellendítésére szánt hitelekhez és támogatásokhoz a blokk 750 milliárd eurós helyreállítási rugalmassági alapjából.

A képviselők azonban levelükben rámutatnak egy sor olyan, a közelmúltban elfogadott hazai törvényre Magyarországon, amelyek szerintük „a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához” járulnak hozzá.  

Külön kiemelik a státustörvény néven ismert oktatási törvényjavaslatot, amely „drasztikusan korlátozná a pedagógusok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságát, jelentősen csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkajogaikat, beleértve a sztrájkjogukat is. .”

„Ez többek között korlátozhatja őket abban, hogy a hivatalban lévő kormány bizonyos ideológiai meggyőződését kritizáló véleményt nyilvánítsanak ki a munkahelyen és azon kívül is” – áll a levélben.

A képviselők felhívták a figyelmet a magyar képviselők által elfogadott, de Novák Katalin köztársasági elnök által blokkolt jogszabálytervezetekre is, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy névtelenül jelentsenek be a magyar életmóddal és az Alaptörvénnyel ellentétes tevékenységekről, beleértve a „házasság alkotmányosan elismert szerepét és az alaptörvényt sértő tevékenységet is”.

Novák azt mondta a magyar képviselőknek, hogy a törvényjavaslat „nem erősíti, hanem gyengíti az alapvető értékek védelmét”. A vétó még felülbírálható, de ritka, hogy az elnök ilyen nyíltan dacoljon a kormánnyal. 

Márciusban 15 uniós kormány csatlakozott az Európai Bizottság Magyarország elleni keresetéhez a hazai gyermekvédelmi törvényjavaslat módosítása miatt, amely megtiltja a kiskorúak hozzáférését minden olyan tartalomhoz, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést propagál vagy ábrázol.

A Bizottságnak „a lehető leghamarabb fel kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt” – teszi hozzá a levél.

A magyar miniszterek elmondták, hogy a bírói függetlenségre és a korrupcióellenes reformokra vonatkozó új rendelkezésekkel igyekeztek eloszlatni a Bizottság aggályait.

(Forrás: euractiv.com)