A magyarok csupán 45 százaléka tekinti Putyint fenyegetésnek

Bár az ominózus évtizedek tapasztalatai alapján a kelet-európai országok pontosan tudják, kivel van dolguk, amikor Oroszországról esik szó, egy-kettő mégis Moszva-barát álláspontot foglal el és beveszi az orosz propagandát. Ezt írja Sonja Muzikárová, a szlovák külügyminiszter-helyettes tanácsadója - közölte az Al Jazeera.

Rámutat, hogy az orosz invázió a 2. világháború utáni nemzetközi rend alapját: a békét ütötte ki a helyéről. A keleti régió még emlékszik a megszállásra és az oroszok ellenségességére. Szlovákia, Bulgária és Magyarország ezzel együtt kiemelkedik, mert évek óta szoros viszonyt ápol a Kremllel. A magyaroknak csupán 45 %-a tekinti Putyint fenyegetésnek, a bolgároknál és a szlovákoknál a szankciók támogatottsága is alacsony. Ez pedig lecsapódik a három kormány politikájában és megnyilvánulásaiban.

Magyarország és Bulgária az a két NATO– és EU-ország, amely hivatalosan megtagadta, hogy fegyvereket adjon Kijevnek. (Az előző bolgár vezetés azért titokban küldött.) Az indoklás az az általános nézet, hogy nem szabad belekeveredni a viszályba. Szlovákia a magyarok mellé állt, amikor pl. az olajszállítási tilalomról volt szó, és szintén kivételt csikart ki magának a vezetéken szállított energiahordozóra.

Az Orbán-kabinet többször gátolta a szankciók elfogadását, ugyanakkor odahaza fokozta az unióellenes propagandát. A három ország hozzáállása nagyban összefügg a közelmúlt történelmével és az orosz opportunizmussal. A rendszerváltás sokaknak csalódást hozott, mert nem javult lényegesen az életszínvonal. Ezt a kiábrándultságot és a szocializmus iránti nosztalgiát lovagolta meg Moszkva, amihez jól jött a közösségi média térhódítása. Az oroszok ugyanazokat a propaganda módszereket alkalmazzák, mint a hidegháború során.

Ez persze jobban beválik azokban az országokban, amelyekben gyengébbek a demokratikus pillérek. A dráguló energia, a szegénység, a magas infláció szintén gerjesztette az elégedetlenséget. Ezt a jelenséget az egész EU-ban orvosolni kell. Viszont a kelet-nyugati törésvonal helyzetbe hozza Moszkva „oszd meg és uralkodj”-taktikáját.

Az orosz dezinformáció visszaszorítására új szabályozást kell bevezetni, szigorítani kell a személyes adatok védelmét, átláthatóbbá kell tenni az online platformok tulajdonviszonyait. Ha továbbra is zavartalanul terjednek a hamis hírek, az egész nemzetek területi épségét és biztonságát veszélyeztetheti és gátolhatja, hogy az Unió határozott választ adjon a háborúra.

(Forrás: a MUOSZ írásos engedélyével. Fordítás: Szelestey Lajos. Fotó: Defense of Ukraine - Twitter)