Trump mégsem találkozik Putyinnal – visszakozás a budapesti béketerv után

Újabb fordulat következett be Donald Trump és Vlagyimir Putyin viszonyában: a Fehér Ház kedden bejelentette, hogy az amerikai elnök mégsem tervezi a közeljövőben személyesen is találkozni az orosz államfővel. A döntés mindössze öt nappal azután született, hogy Trump telefonon egyeztetett Putyinnal, majd optimistán „gyors, személyes találkozóról” beszélt, amelyet Budapestre terveztek a háború lezárásáról szóló tárgyalások jegyében.

Trump mostani visszakozását azzal indokolta, hogy nem akar „elvesztegetett idejű” megbeszélést tartani:

„Nem akarok olyan találkozót, ami semmire sem jó. Meglátjuk, mi lesz” – mondta az elnök újságíróknak kedden.

(A fotó illusztráció, archív. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én. Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A fejlemény jól illusztrálja a két vezető közötti, évek óta ismétlődő dinamikát: Trump időről időre diplomáciai áttörést sejtet, majd Putyin rendre visszarántja a kezdeményezést. Bár Trump időnként fenyegetően nyilatkozott Moszkváról, érdemi büntetőintézkedést sosem hozott Oroszországgal szemben – ezzel gyengítve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai támogatottságát is.

Daniel Fried volt amerikai nagykövet szerint Trump továbbra sem érti, hogy csak akkor tud eredményt elérni, ha nyomást gyakorol Putyinra:

„Putyin újra és újra túljár az eszén” – mondta Fried.

A múlt heti Trump–Putyin-telefon után az amerikai elnök azt is elvetette, hogy Ukrajnának eladjanak nagy hatótávolságú rakétákat, amelyekkel az orosz területeket is elérhetné. Ez a döntés Kijev reményeit is szertefoszlatta, hogy katonai nyomással kényszerítse Moszkvát a tárgyalóasztalhoz.

A következő napon Trump feszült hangulatú találkozót tartott a Fehér Házban Zelenszkijjel, aki később európai partnereinek elmondta: az amerikai elnök nyomást gyakorolt rá, hogy területet adjon át Oroszországnak a béke érdekében – vagyis Moszkva feltételei szerint.

Kedden az európai szövetségesek közös nyilatkozatban utasították el a területi engedmények lehetőségét:

„Oroszország halogató taktikája ismét bebizonyította, hogy Ukrajna az egyetlen fél, amely valóban békét akar. Putyin továbbra is az erőszakot és a pusztítást választja” – állt a dokumentumban.

Moszkvában eközben Szergej Lavrov külügyminiszter közölte: Oroszország álláspontja nem változott – előbb békemegállapodásnak kell születnie, csak azután jöhet tűzszünet. Ez a stratégia lehetővé teszi Putyinnak, hogy a háborút akár évekig elhúzza, miközben a tárgyalásokat saját feltételei szerint alakítja.

Lavrov amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetésére utalva azt mondta:

„Washingtonban most azt mondják, azonnal meg kell állni, és majd a történelem ítélkezik. De ha csak megállunk, elfelejtjük a konfliktus valódi okait – ezeket pedig Trump hivatalba lépésekor maga az amerikai adminisztráció is elismerte.”

A Fehér Ház tisztviselői a Lavrov–Rubio-hívás után úgy látták, nincs szükség személyes találkozóra. Bár Trump nem zárta ki, hogy később mégis sor kerülhet Putyinnal való egyeztetésre, konkrét dátum nincs napirenden.

Egyes külpolitikai szakértők szerint Trumpnak továbbra is van némi nyomásgyakorlási eszköze Moszkvával szemben – például az, hogy bármikor dönthet az Ukrajnának szánt Tomahawk-rakéták átadásáról.

„Ez a lehetőség még mindig ott van, és Putyin tud róla” – mondta William B. Taylor volt ukrajnai amerikai nagykövet.

Ugyanakkor Taylor is elismerte: Putyin mindeddig sikerrel akadályozta meg, hogy ez megtörténjen.

Trump korábban is hajlamos volt látványos csúcstalálkozókat bejelenteni, mielőtt a diplomáciai előkészületek megtörténtek volna. Nyáron például Alaszkába hívta Putyint, ám a találkozó eredmény nélkül zárult.

Ezúttal a nézetkülönbségek túl nagyok voltak – ráadásul a Kreml szerint a budapesti csúcstalálkozó soha nem is volt „véglegesítve”. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: nem lehet elhalasztani valamit, ami hivatalosan sosem volt napirenden - írta a The New York Times.

(A Letenye Média, a Dél-Zala Press és a Hungarianpess honlapjaink előfizetői a The New York Times-nak. A teljes cikket csak az előfizetők olvashatják végig.)