EP-képviselők kérik a magyar uniós támogatások teljes befagyasztását
EP-képviselők kérik a magyar uniós támogatások teljes befagyasztását
Tovább fokozódik a nyomás Magyarországra az Európai Unión belül: az Európai Parlament öt frakciójából 26 képviselő közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy fagyassza be a Magyarországnak szánt teljes uniós támogatási keretet - számolt be az Euronews.
A politikusok szerint a magyar kormány évek óta szisztematikusan rombolja a jogállamiságot, és nem hajlandó teljesíteni az uniós elvárásokat.
(Fotó: archív)
A levél Piotr Serafin költségvetési, valamint Michael McGrath demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztosnak szól. A képviselők „mélységes aggodalmukat” fejezik ki a Magyarországon tapasztalható fejlemények miatt, és azt kérik a Bizottságtól, hogy „fokozza a nyomást Orbán Viktor kormányára”.
Úgy vélik, a jelenlegi kormány tudatosan megsérti az uniós értékeket és jogszabályokat, ezért a pénzügyi nyomásgyakorlás elengedhetetlen eszköze lenne a támogatások felfüggesztése.
A levél emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság jelenleg már mintegy 18 milliárd euró kifizetését tartja vissza különböző mechanizmusokon keresztül – többek között a széles körű korrupció és súlyos jogállamisági problémák miatt. Ezeket a mechanizmusokat 2022 decemberében indították el, de a képviselők szerint azóta nem történt előrelépés.
„Sajnálatos módon Magyarország nemhogy nem tett érdemi lépéseket a feltételek teljesítése felé, hanem további riasztó visszalépések történtek” – olvasható a levélben. A képviselők négy konkrét ügyet emelnek ki:
-
az Integritás Hatóság munkájába történő kormányzati beavatkozást,
-
az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásását, amely miatt már a Magyar Bírói Egyesület is tiltakozott,
-
a budapesti Pride felvonulás betiltását,
-
valamint a „szuverenitásvédelmi törvény” elfogadását.
A Bizottság egyelőre nem hozott döntést az újabb szankciós javaslatról, de szóvivője közölte: megvizsgálják a képviselők felvetéseit.
A levél tulajdonképpen politikai szándéknyilatkozatnak is tekinthető, amely tovább élezi a Magyarország és az Európai Unió közötti feszült viszonyt.
Az ügy súlyát mutatja, hogy a levél nem egyetlen frakció vagy politikai oldal kezdeményezése volt, hanem öt különböző pártcsoport képviselői fogtak össze.