Eltűnhet a magyar krumpli

A klímaváltozás egyre látványosabban alakítja át a magyar mezőgazdaságot, és most már a hazai konyha egyik alapvető élelmiszere, a burgonya is a vesztesek között van.

Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek: ha a jelenlegi trend folytatódik, a magyar krumpli néhány évtizeden belül eltűnhet a termőföldekről.

(Fotók: Agrárminisztérium - Facebook)

Forró nyarak, betolakodó kártevők

Magyarország mára a burgonyatermesztés déli határára került. A növény számára a júliusi hőség kulcstényező, és az ország nagy részén már túl magas a hőmérséklet ahhoz, hogy a burgonya teljes életciklusa sikeresen végbemenjen. A helyzetet tovább rontja, hogy a melegebb éghajlat kedvez az új kártevőknek: ilyen a 2015 óta terjedő burgonyamoly is, amely tartósan megtelepedett, és ma már komoly terméskiesést okoz.

A kutatók meteorológiai adatokon alapuló, továbbfejlesztett módszerrel térképezték fel, hol és mennyire alkalmasak ma a környezeti feltételek a burgonya termesztésére, illetve hogyan szorítja vissza a termelést a kártevők jelenléte. Az eredmények szerint a termeszthetőség látványosan romlott – és ezzel párhuzamosan a termésmennyiség is.

Tízből kilenc krumpli már eltűnt

A kétezres évek elején még évi 800 ezer tonna burgonya került ki a magyar földekről. Mára ennek alig a negyede maradt. A hazai termelés ma már csupán a belföldi fogyasztás 40–50 százalékát fedezi, a hiányt francia, német és holland import pótolja.

A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon történt. Budapesten például 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés: a korábbi 200–300 hektár mára nullára csökkent. A termelés súlypontja Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyébe tolódott át, de a két terület együtt is csak feleannyi krumplit ad, mint amennyit két évtizede egyedül Pest vármegye termelt.

Ráadásul a Dél-Alföldön már csak hűtőöntözéssel lehet számottevő termést elérni – és ebben még nincs benne a kártevők által okozott veszteség.

A jövő három forgatókönyve: csak a „zöld út” mentheti meg a magyar krumplit

A kutatók három éghajlati pályát vizsgáltak:

• Zöld jövőkép: azonnali kibocsátáscsökkentés, a párizsi klímacélok teljesülése.

• Realista jövőkép: számottevő csökkentés csak 2040-től.

• Pesszimista jövőkép: a jelenlegi trendek változatlan folytatása.

A pesszimista forgatókönyv szerint egy-két évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz lehetséges természetes körülmények között burgonyát termeszteni. A realista változat is alig biztatóbb: mindössze kis, elszigetelt területek maradnának alkalmasak.

Csak a zöld jövőkép ad esélyt arra, hogy újra nagyobb területen nőhessen magyar burgonya. Ehhez viszont a kutatók szerint két feltétel elengedhetetlen:

1. A legalkalmasabb termőterületek pontos azonosítása

2. Hatékony védekezési stratégiák kidolgozása az egyre elterjedtebb kártevők ellen

Ha mindez sikerül, a hazai gazdák ismét versenyképesek lehetnek, és a magyar vásárlók továbbra is jó minőségű, hazai krumplit tehetnek az asztalra – nem pedig drága importot.

A tét nagy: megőrizni egy alapélelmiszert

A burgonya nemcsak a magyar konyha meghatározó élelmiszere, hanem stratégiai növény is: biztonságos, sokoldalú, jól tárolható táplálék. Ha eltűnik a termőföldekről, annak nemcsak gasztronómiai, hanem gazdasági és élelmezési következményei is lesznek - írja a Másfélfok.hu.