Már minden negyedik magyar egyáltalán nem tud félretenni

A magyarok pénzügyi helyzete romló tendenciát mutat, és egyre nagyobb arányban képtelenek megtakarítani – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kilenc országra kiterjedő nemzetközi kutatásból.

A felmérés aggasztó képet fest a hazai lakosság megtakarítási képességéről és pénzügyi kiszolgáltatottságáról.

(Fotó: archív/illusztráció. Liszteket néz egy vásárló a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét. MTI/Balogh Zoltán)

Fizetéstől fizetésig: egyre többen élnek így

A kutatás szerint a magyar lakosság 27,1 százaléka egyáltalán nem képes pénzt félretenni, vagyis egyik fizetéstől a másikig él. Ez az arány 2022-ben még csak 21,1 százalék volt, de évről évre romlik a helyzet: 2023-ban és 2024-ben már meghaladta a 25 százalékot, idén pedig újabb csúcsot döntött.

Ez a trend nemcsak önmagában aggasztó, hanem nemzetközi összevetésben is kedvezőtlen. A Provident más európai piacain – például Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan a lakosság 18,6 százaléka nem tud megtakarítani. Magyarország tehát messze az élmezőnyben van a megtakarításra képtelen lakosság arányát tekintve.

Nemek, korosztályok, társadalmi különbségek

A kutatás rámutatott a pénzügyi kiszolgáltatottság nemi és társadalmi egyenlőtlenségeire is. A nők 32 százaléka nem tud félretenni, míg a férfiaknál ez az arány 20 százalék. A férfiak minden vizsgált kategóriában jobban állnak, amit részben a munkaerőpiaci különbségek magyaráznak.

Korosztályi bontásban a 18–34 évesek 36 százaléka a jövedelme több mint 20 százalékát képes megtakarítani, míg 15 százalékuk teljesen megtakarításképtelen. A 35–54 évesek fele kevesebb mint 20 százalékot tud félretenni, negyedüknek pedig egyáltalán nem marad pénze hó végére. A legrosszabb helyzetben az idősek vannak: az 55 év felettiek közel 40 százaléka semennyit nem tud megtakarítani.

Az iskolázottság, lakóhely és jövedelmi szint is meghatározó: a nők, az alacsony végzettségűek, a falvakban élők és az idősebbek között jóval nagyobb arányban fordul elő, hogy egyáltalán nem tudnak pénzt félretenni. Ugyanakkor nem csak a falvakra jellemző ez: míg ott 34,3 százalék nem tud spórolni, addig Budapesten is 22 százalék él fizetéstől fizetésig.

Időszakos próbálkozások vannak, de a tartós megtakarítás kevéseknek megy

A felmérés szerint a lakosság 29,2 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem takarított meg pénzt. Ez a csoport a legkiszolgáltatottabb, hiszen egy váratlan kiadás – például betegség, munkahelyvesztés – azonnali krízishelyzetet jelenthet számukra.

A válaszadók 32,4 százaléka alkalmanként képes volt ugyan félretenni, amikor lehetőség adódott, de rendszeres megtakarításról az ő esetükben sem beszélhetünk. Mindössze 12,6 százalék – tehát a megkérdezettek alig több mint egytizede – nyilatkozta azt, hogy minden hónapban vagy a legtöbb hónapban rendszeresen és tudatosan, előre meghatározott összeget tesz félre.

Kiszolgáltatott társadalom – szociális kockázatok

A kutatás arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi kiszolgáltatottság nemcsak gazdasági, hanem szociális következményekkel is jár. A magyar lakosság jelentős része már most is képtelen reagálni egy váratlan kiadásra. Ez a helyzet fokozza az anyagi bizonytalanságot, rontja az emberek biztonságérzetét és hosszabb távon társadalmi feszültségekhez is vezethet.

A Provident közleménye hangsúlyozza: az adatok alapján sürgető lenne a pénzügyi tudatosság erősítése, a jövedelmi különbségek mérséklése és olyan gazdaságpolitikai lépések megtétele, amelyek segítenek a kiszolgáltatott csoportok megerősítésében – ellenkező esetben a jövő még több magyar számára válhat anyagilag bizonytalanná.