Kiváltságos adózás, ötmilliós fizetések – ilyen a magyar focisták világa

A magyar labdarúgó NB I klubjai tavaly összesen több mint 35 milliárd forintnyi bért fizettek ki, ebből bruttó 24,4 milliárd forint jutott kizárólag a focisták fizetésére – derül ki a G7.hu átfogó összesítéséből.

A kedvező adózási szabályok miatt ez azt jelenti, hogy egy NB I-es futballista átlagosan havi nettó ötmillió forintot vihetett haza.

(A bajnok Ferencváros labdarúgói ünnepelnek, középen Robbie Keane vezetőedző a trófeával a csapat éremátadási ünnepségén a Groupama Arénánál 2025. május 25-én. A Ferencváros sorozatban a hetedik, összességében pedig a 36. bajnoki címét szerezte meg. MTI/Hegedüs Róbert)

A Fradi messze az élen

A bajnok Ferencváros minden tekintetben kiemelkedik a mezőnyből: a klubnál 16 millió forint lehetett a bruttó, és körülbelül 14 millió a nettó havi bér játékosonként. Ez nemcsak sportteljesítményben, hanem pénzügyi erőben is jócskán felülmúlja a többi magyar klubot.

A bérezési rangsor második helyére a felcsúti Puskás Akadémia FC került, ahol az átlagos nettó fizetés elérhette a hatmillió forintot. A sereghajtó ebben az összevetésben a frissen kiesett Nyíregyháza Spartacus FC, ahol átlagosan havi 1,3 millió forintot kereshettek a játékosok – ez alig tizede a Fradi-szintnek.

Az NB I egyenlőtlenségei

Az NB I klubjai mögött álló gazdasági társaságok 1370 alkalmazottat foglalkoztattak a legutóbbi idényben. A fizetések azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg: a bérek több mint 80 százaléka a játékosokat és a sportszakembereket illette meg, miközben az adminisztratív dolgozók jóval szerényebb, sokszor csak az országos átlaghoz közelítő juttatásokban részesültek.

A klubok közül a Ferencváros után a Diósgyőr következik a fizetési ranglistán 3,65 milliárd forintos bérköltséggel, míg a Fehérvár FC – hiába esett ki a szezon végén – 3,05 milliárd forintot költött bérekre, amivel a harmadik lett.

Két világ egy csapaton belül

A G7.hu cikke szerint az NB I-es klubok cégeinél dolgozók két jól elkülöníthető csoportra bonthatók: egyrészt a kiemelkedően kereső futballisták és edzők, másrészt a szerényebb bérért dolgozó háttérmunkások. Ez utóbbi kör mérete a klub méretétől függően jelentősen eltérhet. A Diósgyőr Futball Club Kft. például átlagosan 256 embert foglalkoztatott 2023-ban, míg a FTC Labdarúgó Zrt. is 236 fős személyzettel működött.

Adókedvezmény: a rendszer rejtett motorja

A magyar labdarúgók adózási szempontból kivételezett helyzetben vannak: speciális, kedvezményes adózási szabályok vonatkoznak rájuk, a munkáltatóik pedig nem fizetnek utánuk járulékot. Ez lehetővé teszi, hogy a bruttó és nettó bérek közötti különbség szinte elenyésző legyen, így egy játékos akár 5,9 millió forintos bruttó fizetésből is majdnem ugyanennyit vihet haza.