Zalában átlagosan két hónapig kell várni egy szakemberre

Ma átlagosan 58 napot kell várni szakemberre Magyarországon átlagban. Egy éve még 138 nap volt a várakozási idő.

Ez a szám Zala vármegyében 61 nap. Ha tovább csökken a kereslet, félő, hogy újra felerősödik a szakemberek kivándorlása. Pedig a munkadíjak már európai szinten vannak, négyzetméterenként 8636 forintot kérnek el átlagosan a szakemberek, és kétharmaduk további áremelést tervez idén – derült ki a Mapei Kft. friss kutatásából.

 2023. februárjában 58 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz egy szakember ennyi nap múlva tudna elkezdeni egy új, számára tipikus nagyságú munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést. Ez drasztikus, 42 százalékos esés a múlt évi adatokhoz képest.

Ahogy a kutatásból kiderült, Békés vármegyében a legmagasabb a szakemberhiány, ahol a várakozási idő 83 nap, csak utána jön a sorban Győr-Moson-Sopron vármegye, ahol 75 nap, majd Veszprém vármegye 7, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 70. Budapesten 60, Pest vármegyében 64 napot kell várni szakemberre. A legalacsonyabb Komárom-Esztergom és Tolna vármegyékben a szakemberek vállalási ideje, mindössze 38 nap.

Minél nagyobb munkáról van szó, annál hosszabb a várakozási idő. Az apróbb javítások várakozási ideje átlagosan 46 nap, a kisebb kivitelezéseké és felújításoké 56 nap, a közepes beruházásoké 66, a nagyberuházásoké 71 nap.

A legtöbbet idén is generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 75 napot. A kőműves 70, a burkoló 65 napra tud munkát vállalni. A legkevesebb a víz- és gázszerelők vállalási ideje, 27 nap, az épületgépészé 33 nap, a villanyszerelőé 40 nap.

 „Az 58 nap átlagos várakozási idő, ami egyébként reális lenne, hiszen a gyakorlat az, hogy mind a szakemberek, mind a megrendelők két-három hónapot tudnak könnyen előre tervezni” – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

 A szakember szerint a csökkenő vállalási idő egyértelműen a kereslet csökkenését jelzi. Érezhető a visszaesés a lakossági piacon, a magánépíttetők kivárnak, sokan reménykednek valamilyen beruházási támogatásban, mint az otthonfelújítási program volt.

Európai szintű munkadíjak

Számottevő különbség van Kelet- és Nyugat-Magyarország között a munkadíjak tekintetében. A szakipari munkák átlagos négyzetméterára Budapesten és Pest vármegyében kiugróan magas. Budapesten 9376 forint, Pest vármegyében 9409 forint a munkadíj négyzetméterenként A legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a szakipari munkák négyzetméterára, 5448 forint. Vas vármegyében 5869 forint, Bács-Kiskun vármegyében 6359 forint a négyzetméterár, míg Zala vármegyében ez az összeg 6524 forint.

A Mapei Kft. információi szerint a 8636 forintos négyzetméterár már európai szintű munkadíjnak felel meg. Markovich Béla szerint ez fékezi a kivándorlást, ilyen munkadíjak mellett a szakemberek többségének nem éri meg külföldre menni. Azonban, ha tovább csökken a kereslet, hiába a magas munkadíjak, munka nélkül félő, hogy újra felerősödik a szakképzett építőipari szakemberek kivándorlása.

A megkérdezett szakemberek kétharmada tervez áremelést 2023-ban. A szakemberek által tervezett áremelés mértéke átlagosan 14 százalék. Ez azt jelenti, hogy Pest vármegyében és Budapesten átlépheti a 10 ezer forintot az átlagos munkadíj négyzetméterára.

 Építőanyagban nincs hiány

A szakemberek 43 százaléka nem érzékel nehézséget az építőanyag-ellátásban. Kisebb nehézséget 53 százalékuk tapasztal, mindössze 3 százalék érzékel jelentős nehézségeket. A legtöbben közülük a faanyagok, szigetelőanyagok és csempeáruk terén tapasztalnak ellátási problémákat.

Az alapanyaghiány a válaszadók 75 százalékát befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben a határidők betartásában.

A kereslet mérséklődése érezhető a szakemberek hangulatán is, kevésbé optimistán tekintenek a jövőbe. A megkérdezett szakember válaszadók 25 százaléka véli úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok. Nem változnak a dolgok az építőipartban a válaszadók 26 százaléka szerint, 49 százalék érzi úgy, hogy jelenleg nem a jó irányba mennek a dolgok az építőiparban.