„Csendes segélykiáltás” – Riasztóan nő az önsértő gyerekek száma Magyarországon
„Csendes segélykiáltás” – Riasztóan nő az önsértő gyerekek száma Magyarországon
Hazánkban is évről évre emelkedik azoknak a gyerekeknek a száma, akik szándékosan okoznak maguknak fájdalmat – figyelmeztet dr. Várnai Nikoletta gyermek- és ifjúságpszichiáter. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának főorvosa szerint az önsértés nem puszta figyelemfelkeltés, hanem kétségbeesett segélykiáltás, amit komolyan kell venni.
A háttérben akár öngyilkossági szándék is húzódhat - számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye nyomán a Helló Sajtó.

(Fotó: AI)
Tizenévesen pengével a kézben
Vágás, ütés, égetés, tépés – az önsértés egyre több magyar gyereket érint. Bár nincsenek pontos statisztikák, mivel az önsértés nem önálló betegség, hanem más problémák tünete, a szakemberek a számok aggasztó növekedéséről számolnak be.
Míg a 2000-es évek elején heti egy-két ilyen esettel találkoztak a Semmelweis Egyetem gyermekpszichiátriai osztályán, ma már naponta négy-öt fiatal fordul meg náluk önsértés miatt, nem ritkán a sürgősségiről érkeznek a legsúlyosabb esetek.
A legtöbb érintett 16-17 éves lány, de egyre gyakrabban jelentkezik a jelenség már 12-13 éves korban is. A fiúk aránya kisebb, de ők sokszor durvább módon bántják magukat.
Miért bántja magát egy gyerek?
Dr. Várnai szerint a jelenség mögött szinte mindig valamilyen lelki eredetű fájdalom áll. A fizikai sérülés ideiglenesen enyhítheti az ürességérzetet, a szorongást, vagy épp kizökkenti a gyereket egy beszűkült tudatállapotból. Az okok között lehet depresszió, evészavar, szorongás, de akár súlyos pszichiátriai kórképek is.
A háttér sokszor összetett: genetikai hajlam, hiányos megküzdési mechanizmusok, problémás családi környezet, anyagi nehézségek, a közösségi média káros hatásai vagy online bántalmazás. A gyerekek egymás között is „megosztják” ezeket a módszereket az interneten – az önsértés sokuk számára már nem is számít tabunak, hanem egyfajta „megoldási lehetőségnek” tűnik.
A szakember szerint az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a mai világ a gyerekek szemében egyre kevésbé tűnik biztonságosnak: a pandémia, a háborúk, a klímaválság mind-mind hatással vannak a lelkiállapotukra.
Nincs nyári szünet a lelki fájdalomban sem
Az önsértés nem követ évszakokat. Van, akinek az iskolai közeg a kiváltó ok, számukra a nyári szünet megkönnyebbülést jelent. Másoknál éppen az otthoni feszültségek, az elhanyagoltság vagy a strukturálatlanság hozza elő a késztetést az önbántalmazásra.
Mit tehet a szülő?
A szülők szerepe kulcsfontosságú. Az első és legfontosabb lépés, hogy ne bagatellizálják a jeleket, és ne hibáztassák a gyereket. Az önsértés nem „hiszti” vagy „divat”, hanem súlyos figyelmeztetés.
Gyanúra adhat okot, ha a gyerek elzárkózik, nem akar rövid ujjú ruhát hordani, elhanyagolja a barátait, vagy hirtelen romlik a teljesítménye. Véres ruhák, elrejtett pengék különösen aggasztó jelek.
Ilyen helyzetben az őszinte, nyitott beszélgetés segíthet – egy séta vagy közös program jó alkalom lehet arra, hogy a gyerek megnyíljon. Ha jelzi, hogy beszélgetni szeretne, minden mást félre kell tenni – hangsúlyozza dr. Várnai. A nyitottság megelőzheti a bajt, de ha már bekövetkezett, a szülőnek nem szabad haboznia segítséget kérni.
Ne maradjunk egyedül a bajban
Ha a gyerek nem nyílik meg, vagy a helyzet súlyos, érdemes felkeresni a házi gyermekorvost, az iskolapszichológust vagy a pedagógiai szakszolgálatot. Akut helyzetben – ha a gyerek komolyan megsérti magát – azonnali orvosi segítség szükséges.
Az önsértés lehet az első lépés egy lejtőn, ami akár öngyilkossági szándékhoz is vezethet. Ezért elengedhetetlen, hogy a szülő ne a szégyent, hanem a megoldást lássa, amikor segítségért fordul.
Ha ön lelkisegély vonalat keres, hívja a 116-123-as számot. Ez az ingyenes, éjjel-nappal elérhető szám, amit a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Országos Szövetsége üzemeltet. Ezen kívül a 36 (80) 810-600-as számon is elérhető az LESZ. Ha gyermekkrízisről van szó, akkor a 116-111-es számot hívhatja.