Május 1-től vége a kilakoltatási moratóriumnak – újraindulhatnak a végrehajtások
Május 1-től vége a kilakoltatási moratóriumnak – újraindulhatnak a végrehajtások
Május 1-jével hivatalosan is véget ért a téli kilakoltatási moratórium Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a bírósági végrehajtók ismét megkezdhetik a lakások kiürítését azokkal szemben, akik elmaradtak hitel- vagy bérleti díjfizetéseikkel, és akikkel szemben jogerős bírósági végzés van érvényben.
A kilakoltatási moratórium minden évben november 15. és április 30. között van érvényben, célja pedig az, hogy a leghidegebb hónapokban senkit ne lehessen az utcára tenni.
Ez a szociális védelmi intézkedés azonban csupán átmeneti haladékot nyújt az érintetteknek – a kilakoltatások jogi alapja megmarad, és a moratórium lejártával a folyamat automatikusan folytatódhat.
(Fotó: archív)
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azok, akik a moratórium idején kaptak végrehajtási határozatot, most bármelyik nap számíthatnak a végrehajtó megjelenésére. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2024-ben több mint 3 ezer kilakoltatást hajtottak végre az országban, és a szakértők szerint idén ez a szám még magasabb lehet, különösen az infláció és a növekvő megélhetési költségek miatt.
A jogi eljárás során a végrehajtók rendőri kísérettel léphetnek fel, ha ellenállásba ütköznek. A kilakoltatott személyek gyakran nem tudnak hová menni – különösen problémás ez a családosok és az egyedülálló nyugdíjasok esetében. Az önkormányzatoknak ugyan van kötelességük elhelyezést biztosítani rendkívüli esetekben, de a szociális bérlakások száma alacsony, és a várólisták hosszúak.
Társadalmi feszültség, kevés megoldás
A civil szervezetek régóta sürgetnek rendszerszintű megoldásokat. A Habitat for Humanity és más lakhatási jogvédelemmel foglalkozó csoportok szerint Magyarországon több tízezer ember él lakhatási bizonytalanságban, és a kilakoltatások kezelése nem lehet kizárólag jogi kérdés.
A jelenlegi helyzetre való felkészülés kulcsfontosságú lenne, ám az érintettek többsége nem kap megfelelő segítséget. A szociális szolgáltatások alulfinanszírozottak, és a krízislakások száma messze elmarad az igényektől.
Százak kerülhetnek az utcára
A következő hetekben várhatóan ugrásszerűen megnő a kilakoltatások száma. A kérdés nem csak jogi, hanem mélyen társadalmi természetű: miként tud egy állam úgy érvényt szerezni a bírósági ítéleteknek, hogy közben ne taszítson embereket az utcára? Egyelőre úgy tűnik, a rendszer erre nem kínál valódi választ.