49 fajta helyben termett fügét kóstolhattak meg Becsehelyen

Szeptember 19-én hatodik alkalommal került megrendezésre a füge frissgyümölcs-bírálat és fajtabemutató Becsehelyen. A szakmai rendezvény keretében vizsgálták Miklós Ákos Márton, helyi termelő 450 fajtából álló fajtagyűjteményéből a legígéretesebbeket. Idén 49 fajta fügét kóstolhattak meg a becsehelyi Faluházban. A vizsgálatban részt vettek többek között a Nemzeti Génbank Tanács és a Nébih munkatársai is. Ezzel a kutatómunkával szeretnék kiválasztani a jövő fajtáit.

Miklós Ákos Márton neve már ismerősen csenghet az egzotikus gyümölcsök iránt érdeklődők körében, hiszen ő hozta létre Magyarország első üzemi méretű kiviültetvényét Becsehelyen, a polai Kis-hegyen. Azonban nemcsak kivitermesztéssel foglalkozik, hanem sokféle más egzotikus gyümölccsel is. Mind közül a legfontosabb a füge, melyből már egy 450 fajtából álló, komoly génbanki gyűjteményt hozott létre.

(B-j: dr. Szabó István, Miklós Ákos Márton, Németh Géza, Wilheim Dávid)

Ezeket – környezeti feltételekkel szembeni ellenállóságukat, fagytűrésüket, növekedési erélyüket, gyümölcseik méretét, állagát, tetszetősségét, ízvilágukat, a pulton tarthatóságukat és a serlegnyílás méretét – évek óta figyeli, s igyekszik közülük a hazai viszonyoknak leginkább megfelelő fajtákat kiválasztani.

Az adott év eredményeit, a további célokat minden évben frissgyümölcs-bírálat és szakmai nap keretében osztja meg.

– Évente rendezünk ilyen fajtabemutatót, de tudjuk, hogy egy mérés nem mérés, ezért újra és újra szervezünk egy kóstolóval egybekötött bírálatot annak érdekében, hogy kiválasszuk azokat a fajtákat, amelyek színre tetszetősek, ízletesek, ugyanakkor jól tűrik a szállítást és a polcon tartást is. Ezek lesznek ugyanis azok, amelyek nagyobb területen, kereskedelmi célra is jól, kellő biztonsággal ter­meszthetők. Sajnos a hazánkban elterjedt fajták túlnyomó többsége nem jól tárolható, puhaságuk miatt szedés után gyakran rögtön mennek a cef­rébe, vagy egyenesen a bokor alatt rothadnak el.

Nehéz egyetlen kiváló fajtát kiemelni, azt gondolom, hogy egy a szezonjában folytonosan érő gyümölcsnél ez nem is lehet kívánalom. Egy érési sort kell kialakítani, figyelve akár a héjszín változatosságára is. Sajnos a magyar fogyasztó a zöld és sárga héjú fajtákat éretlennek hiszi, pedig ezek között egészen kiválóak vannak. Talán az egyik csúcsfajtám a tunéziai Zidi, ennek ellenálló, lila héja van, belül rubinpiros, ízletes gyümölcsvelővel. Egyetlen hátránya, hogy igényli a fügedarázs megtermékenyítését, ezért aki ezt szeretné termeszteni, annak gondoskodni kell a rovar betelepítéséről is. Ez nálam biztosított: évek kutatómunkájának köszönhetően sikerült betelepítenem ezt a nagyon apró méretű beporzó rovart és az ezeknek "otthont" biztosító hímivarú, ún. kaprifüge fajtákból is egy megfelelő fajtasort gyűjtöttem össze. Megjegyzem, a megporzást nem igénylő fajták minőségét is javítja a porzás, magasabb cukortartalom, nagyobb szilárdság, ellenállóbb héj és könnyebb aszalhatóság jellemzi az ilyen megtermékenyült terméseket.

– A szelekció során minden egyes fajtát évről évre újra értékelni kell, hiszen nincs két egyforma évjárat. Ráadásul mindig újabb és újabb fajták kerülnek a gyűjteménybe. Több év egybevágó eredményével már ki lehet jelenteni egy fajtáról, hogy igen, ez jó lesz itt, Magyarországon is. Az általam termelt és vizsgált fajták a világ számos pontjáról származnak, Amerikától, Portugálián és Izraelen át Görögországig, de még Indonéziából, Oroszországból vagy Irakból is kaptam érdekes fajtákat, mindezekhez vesszőcsere útján jutok hozzá. A Föld számos pontján létezik ehhez hasonló génbanki gyűjtemény is, ezek közül kiemelkedő a mallorcai Montserrat Pons 22 hektáros birtoka, aki már bőven kétezer fajta felett jár a világ minden tájáról.

(Miklós Ákos Márton ismertette a fügetermesztésben, nemesítésben elért tapasztalatokat)

Vajon miért lehet ennyire sok fajta a világon?

A Közel-Keleten a füge az egyik legősibb termesztésbe vont kultúrnövény, évezredek óta zajlik a szelekció, hiszen már az ókor embere is kiválasztotta a szebb, ízletesebb fajtákat és gondoljunk csak bele, egyetlen termésben mennyi mag van, megfelelő körülmények között mindegyikből újabb, egyedi tulajdonsággal rendelkező növény csírázik ki, tehát ez a munka gyakorlatilag soha nem ér véget, a fajták száma pedig ilyenformán végtelen.

Ákos azt is elmondta: a füge megfelelő termőhelyi adottságok között Magyarországon is biztonsággal termelhető, de ez elsősorban nem a klímaváltozásnak köszönhető, hiszen a füge a török hódoltság óta jelen van nálunk, hideg telek és enyhe periódusok pedig az elmúlt évtizedekben is váltakoztak, s egy-két szépen termő fügebokrot akkor is lehetett találni szőlőhegyi pincék közelében. Sokkal fontosabb a fekvés; ha találunk déli tájolású dombos területet (legalább 50 méter szintkülönbség ajánlott), ami egy mélyebb fekvésű síksággal találkozik, ahol a hideg levegő szét tud terülni, akkor ott lényegesen ritkábban fordul elő a fás részeket is károsítani képes -15 Celsius fok alatti hőmérséklet, így nagy biztonsággal telepíthető a füge. A talaj iránt a növény nem különösebben kényes, de a tévhitekkel ellentétben az intenzív termesztésben víz- és tápanyag-igényes.

– A helyben termett friss füge iránt szinte a világon mindenhol növekszik a kereslet, így itt is, a hipermarketekben kapható, jellemzően török import "friss" gyümölccsel össze sem hasonlítható az ízélmény. Ennek az az oka, hogy utóbbit nagyon korán, félig éretten szedik le a szállíthatóság miatt, ezért gumis állagú – jelezte Ákos. – Egyébiránt ez a kereskedelmi fajta, a Bursa fekete is egy kiváló fügefajta, de Európában a végfogyasztó ezt ilyen formában nem tudja megtapasztalni. A friss fügét éttermek, cukrászatok is veszik, ezért biztos vagyok benne, hogy a magyar fügének van jövője.

(Wilheim Dávid nagykanizsai cukrászmester fügéből készült, fantasztikus ízvilágú jégkrémet készített)

(Dr. Szabó István a magyarországi fügetermesztésről szólt)

A füge gasztronómiai felhasználása is sokrétű, erről Wilheim Dávid többszörös országos díjazott nagykanizsai fagylaltmester beszélt a rendezvényen. A Da Crema fagyizó tulajdonosa évek óta kreál fagylaltkülönlegességeket a Miklós-farm egyéb egzotikus gyümölcseiből is. A meghívottak megkóstolhatták az általa megálmodott fahéjas füge jégkrémet is.

A szakmai zsűri egyik tagja, dr. Szabó István a MATE Georgikon nyugalmazott egyetemi oktatója a Balaton-felvidéki és zalai szőlőhegyekhez kötődő füge fajtaváltozatosságról tartott előadást. Felidézte Jeszenszky Árpád 1950-es években végzett kutatásait és gyűjtői munkásságát, ezzel is bizonyítva a gyümölcsfaj történeti jelenlétét hazánkban.

A rendezvényen Utassy Luca, a tormaföldi fügeültetvény a Fügeliget tulajdonosa és szakmai vezetője is zsűritagként vett részt. Egy már üzemi léptékű, 6 hektáros fügeültetvény tulajdonosaként értékelte az új fajtákat. A program során jelen volt Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Németh Géza becsehelyi polgármester is.

Ákos kiviültetvényén idén először Szedd magad! kivi akciót hirdet, akit érdekel a füge és a kivi, azt szeretettel várják október elején. Részletes információk a Magyar Kiwi Becsehely Facebook-profilján olvasható.