Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az országos átlagot meghaladóan nőtt a zalai cégek árbevétele

2015.11.26

A Zala megyében működő vállalkozások árbevétele az országos növekedési átlagot meghaladóan, több mint 10 százalékkal bővült tavaly, összesen 859 milliárd forintot könyveltek el - mondta el a Zala megye 100 legnagyobb cégéről szóló kiadvány szerdai nagykanizsai bemutatóján az adóhatóság régiós főigazgatója.
Varga Lászlóné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyugat-dunántúli régiós főigazgatója kifejtette: a nettó árbevétel, az adózás előtti eredmény, a saját tőke és az átlagos foglalkoztatotti létszám alapján összeállított listákon a nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Gartner áll az élen árbevételben és létszámban egyaránt.

 

cseresnyes-peter-allamtitkar.jpg

 

A főigazgató elmondta azt is, hogy az idei év első 9 hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva további 4,4 százalékkal nőtt a zalai cégek üzleti forgalma.
A megyei Top 100 kiadványt a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZMKIK), a NAV regionális adó főigazgatósága és a Zalai Hírlap készítette a 2014-es adatok alapján.
A kiadványban a közel 35,9 milliárd forint nettó árbevétellel legelöl álló, 1608 embert foglalkoztató Gartner után a második helyen szereplő cég nem járult hozzá nevének és adatainak nyilvánosságra hozatalához. A bevétel sorrendjében harmadik a Pannontej Zrt., a 4. az építőipari Szabadics Zrt., az 5. pedig az olajipari Rotary Zrt.


A Figyelő által összeállított országos 200-as toplistán csupán egy, a HVG 500-as listáján pedig négy zalai vállalkozás szerepel. Zalában - az országos 61 százalékkal szemben - az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek 71,8 százalékkal részesednek a teljes vállalkozói körből, ami leginkább a turizmussal, a megyében az országosnál jelentősebb iparággal van összefüggésben - jelezte a főigazgató.


Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte: a zalai cégek egyik legnagyobb problémája ma már az, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő, a jó szakemberek külföldre mennek dolgozni. Az államtitkár úgy vélekedett, a szakképzést és a szakképzettséget ismét megfelelő értékén kell kezelni, mert az elmúlt évtizedekben leértékelődött ezek rangja.


Felidézte, hogy a gazdasági válság idején tartósan 10 százalék felett volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta, a 3,8 millió foglalkoztatott aránya pedig nem egészen 55 százalék volt a munkaképes korú lakosság körében. A foglalkoztatási ráta ma több mint 64 százalék, a munkanélküliek aránya pedig 6,4 százalékra csökkent - mondta, hozzátéve: Magyarországnak is az a célja az uniós törekvéssel összhangban, hogy 2020-ig a foglalkoztatottság szintje elérje a 75 százalékot.


Hangsúlyozta, hogy ösztönözni kell a munkahelyteremtést, meg kell erősíteni a munkaerő-közvetítést, és minél több közfoglalkoztatott elsődleges munkaerőpiacra jutását kell elősegíteni, és támogatni kell a rugalmas foglalkoztatást is. Ezeket szolgálja például az államtitkárság ifjúsági garanciaprogramja, amely 36 ezer 25 év alatti fiatal tanulási, foglalkoztatási lehetőségeit támogatja, vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 102 milliárd forintos kerete, ami a közfoglalkoztatotti státuszból való kilépést segíti - mondta. MTI (Fotó: Kanizsa Újság)

 


loading...