Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.11.02

Passzív házakkal a zéró rezsiért

A mögöttünk hagyott években rengeteget lehetett hallani arról, hogy a passzívházakban rendkívül alacsony a fűtési-, illetve nyári időszakban a hűtési költség. Ezekben az épületekben szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre, mivel a passzívházaknál a tervezők és a kivitelezők a hőveszteségeket egyrészt minimalizálják, másrészt a világítás, a háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó hőnyereséget pedig maximalizálják. A konkrét számok hallatán az átlagemberek többségének fejében persze azonnal megfordul a kérdés: hogyan lehetséges az akár 90% körüli megtakarítás? Mutatjuk!

 

passzivhaz.jpg

 

Egyszerű elv, gondos tervezés, nem kevés költség

 

Amikor a passzívház ötlete először felmerült, az elgondolás alapelve az volt, hogy elve a házat a lehető legjobban el- és le kell zárni a külső hatások ellen. Ennek kulcskérdése a jó épületszerkezet és persze a jó nyílászárók megléte. További fontos szempontként merült fel, hogy amennyire csak lehet igyekezzünk ki- és felhasználni a szoláris energiát, illetve utóbbival párhuzamosan törekedjünk egy olyan szellőzőrendszer kialakítására, melynek köszönhetően hőcserélőn keresztül adódjon át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A fentiekből is kitűnik tehát, hogy bár a passzívház kialakításának elve ugyan egyszerűnek tűnik, ám megvalósítása rendkívül gondos tervezést és persze nem kevés bekerülési költséget jelent.

 

Költséges, de számtalan előnnyel kecsegtető megoldás

 

Nyilvánvaló, hogy a passzívházak alapvető előnyei mind-mind a szerkezeti kialakításból fakad. Ezek a házak kivétel nélkül széltömörek, sőt nemcsak hőhídmentesek, de erősen hőszigetelt épületburok is kerül rájuk. Utóbbi a meleg szobalevegő tárolását, valamint a külső, hideg levegőnek a fűtött szobától való kizárását szolgálja. Ezeknek a házaknak l a padló-, tető- és falszerkezetek jól tárolják a hőt, ráadásul a kivitelezésből adódóan a téli hónapokban is szolgáltatnak némi szoláris nyereséget. Utóbbi azt eredményezi, hogy a passzívházak – bár az év különböző időszakaiban eltérő mértékben, de – egész évben, vagyis fűtőforrásként működnek. Amennyiben például a nyílászárókat nyugat és dél, a kisebbeket pedig kelet  és észak felé tájoljuk, akkor a napenergia felhasználásának terén önmagában már ezzel a módszerrel is komoly javulást érhetünk el. A passzívházak vitathatatlan előnye nemcsak abban rejlik, hogy a technológia függetlenség a fosszilis energiaforrásoktól, kismértékű hőmérséklet-ingadozást garantál az épület belsejében, a kiváló hőszigetelési szabványból eredően a nyári túlhevülés megszűnik, de a korszerű műanyag ablakoknak köszönhetően gyakorlatilag nincs zajterhelés. A passzívházak további vitathatatlan előnyei közé sorolhatjuk, hogy a nagyobb felületi hőmérséklet miatt egyrészt magasabb komfortérzet biztosítanak lakóik számára, másrészt a benne élőknek a páratartalom szabályozása révén nem kell párakicsapódás vagy penész okozta kártól tartaniuk.

 

Szigorú követelmények, behatárolt fűtési- és egyéb paraméterek

 

Egy jól kivitelezett passzív ház meghatározott fűtési hőszükséglete legfeljebb 15 kWh/m2 lehet évente, míg fajlagos primerenergia-igénye 120 kWh/m2. Utóbbi értékbe természetesen már az elektromos áram is bele értendő. Utóbbi elvárható értéke passzívház esetében 50 kWh/m2 évente. A fentieknél valamivel lényegesebb a passzívházak szellőző levegőjének utánfűtése annak érdekében, hogy az épületek tartsák a hőmérsékletüket, vagyis alapvetően ne legyen szükség aktív fűtésre, csak kivételes esetekben. Ez pedig akár 90 százalékkal (!) kevesebb fűtési költséget jelent.

 



loading...