Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.11.11

Magyarország Kínát is megelőzte légszennyezésben

A 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban; még Kínában és Indiában is jobb a levegő, mint Magyarországon - áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. Az uniós források felhasználását ellenőrző szervezet szerint az EU-s források ugyan hozzájárulnak a levegőminőség javulásához, ám a támogatott projektek nem mindig járnak jelentős eredménnyel.

 

szmog.jpg

(Fotó: Pixabay)

Naponta több mint 1000 európai hal meg idő előtt légszennyezettség következtében. Naponta tízszer többen halnak meg a rossz levegőminőség miatt, mint közlekedési balesetben Az évente 400 000, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozója a kisméretű szálló por (PM), a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a talajközeli ózon (nyári szmog) – fő kibocsátóik a közlekedés-szállítás és a helytelen fűtés.

A légszennyezés többek között agyvérzést, légúti fertőzéseket, asztmát, tüdőrákot, szív-, érrendszeri és májbetegségeket okozhat.

Magyarország a 4. legrosszabb

Száz lakosra vetítve 1,8 elveszett egészséges évet jelent Magyarországon a légszennyezettség, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és nagyobb, mint a kínai vagy indiai értékek.

Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a hírhedten szmogos kínai és indiai településeken élőknél is több egészséges évet veszít a légszennyezettség miatt - állapítja meg a héten publikált jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A légszennyezettség jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve az Európai Unióban. A helyzet még a jelentésben becsültnél is súlyosabb lehet, mivel a mérésekre nem feltétlen a megfelelő helyszíneken kerül sor - figyelmeztet az ECA, amely alapvetően azt vizsgálja, hogyan költik az egyes tagországok az uniós forrásokat.

Bár az EU az elmúlt évtizedekben bizonyos kibocsátási értékek terén jelentős javulást ért el, a levegő minősége nem javult hasonló mértékben a jelentés szerint. Az eredményeket súlyosbítja, hogy az EU bizonyos iránymutatásai kevésbé szigorúak, mint az Egészségügyi Világszervezetéi (WHO).

Az Európai Bizottság jogi eszközökkel is igyekszik kikényszeríteni az EU előírások teljesítését, ám a tagországok folytatólagosan megszegik azokat. Legutóbb 2018 májusában indított eljárást a Bizottság kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország ellen a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt, amiért súlyos bírságra is számíthatnak az érintett tagállamok.
(Forrás:
Föld Napja Alapítvány)

 



loading...