Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe


Hogyan védekezzünk villámcsapás ellen?

2017.07.26

Az elmúlt években látható fordulatot vett hazánk időjárása, tavasztól őszig a villámcsapások gyakorisága drasztikusan megnövekszik. A következőkben a villám sajátosságaira, a villámvédelem szabályaira kívánjuk felhívni a lakosság figyelmét.

Mi is a villám: A villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

 

villam.jpg


Épületek védelme: Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, úgy hogy magához vonzza a villámokat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül. A villámhárító fontos veszélymegelőző szerepe miatt szabvány határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárítót kell felszerelni. Sokan ebből arra a következtetésre jutnak, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthető. Sajnos, ez csak részben igaz.


A villámcsapás másodlagos hatása; hogyan védekezhetünk túlfeszültségek ellen? Az egyik védekezési mód régóta közismert: zivataros időben ajánlatos az antennavezetéket kihúzni a TV-készülékből. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható, vagy nem célszerű, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott. A túlfeszültség-védelmi eszközök működési alapelve a túlfeszültség idejére a másodperc néhány milliomod részére rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe.


Emberek a szabadban: Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális időjárás jelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől.


Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).


Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ilyenkor ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.


Épületen belül maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol.
Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket. Ne hasaljon a földre! Nagyobb testfelületen könnyebben éri villámcsapás.
Az ablaknál húzza el a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd a szétrepülő szilánkoktól.
(Forrás: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

 


loading...