Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.12.20

Amit a behajthatatlan követelések könyveléséről tudni érdemes

Lassan közeledik az új év, az új bevallások idejével. Bár május vége még messze van, de mégis úgy gondoljuk, nem árt tisztában lenni néhány dologgal.

 

Például, hogy milyen különleges szabályok vonatkoznak a behajthatatlan követelések könyvelésére. Vagy hogy milyen esetekkel találkozhat egy könyvelőiroda könyvelője és hogyan oldja meg ezeknek a lekönyvelését?

 

konyveles.jpg

 

Mi a behajthatatlan követelés egy könyvelő szótárában?

 

A PGM Expert könyvelőiroda segítségével nézzük meg, hogy mikor számít behajthatatlannak a követelés és mi a teendő az ilyen esetek könyvelésével. Ha az adós nem teljesíti és várhatóan a későbbiekben sem fogja rendezni a lejárt kötelezettségeit, akkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén nyilvántartásba kerül, mint behajthatatlan követelés. A számviteli törvény és a társasági adótörvény pontosan rendelkezik a behajthatatlan követelés fogalmáról.

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 4/a. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a behajthatatlan követelésről:

 

  • Behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

 

Pontokba szedjük, hogy a Számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelről) 3. §. (4) bekezdés 10. pontja szerint milyen esetekben beszélhetünk behajthatatlan követelésről:

  1. Behajthatatlan az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Szüneteltethetik a végrehajtást, ha az nem járt sikerrel.

  2. Megegyezés szerint a követelés elengedhető, a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezése eseteiben.

  3. Behajthatatlan követelés, ahol írásbeli nyilatkozat szerint nincs fedezet. Az igazolást a felszámoló adja ki.

  4. Behajthatatlan követelés, ahol a felszámolás és az adósságrendezési eljárás után a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben nincs eszközfedezet.

  5. A végrehajtás során felmerülő költségek nincsenek arányban a követelés várható összegével, vagyis eredményesen nem lehet érvényesíteni a követelést.

  6. Behajthatatlan követelés, amit a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni.

  7. Behajthatatlan követelés, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

 

Amennyiben a felsorolásban szereplő kritériumok valamelyike megmutatkozik, akkor a követelést behajthatatlannak lehet minősíteni, amit írásbeli dokumentumokkal, nyilatkozatokkal, igazolásokkal bizonyítani kell.

 

Hol mutatjuk ki könyvelésnél a behajthatatlanság tényét?

 

Könyvelésnél a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban határozzuk meg a behajthatatlanná minősítés részletes szabályait. A bizonyításhoz mindenképp vegyük figyelembe a megbízó cég sajátosságait, majd határozzuk meg az eljárási, bizonylatolási sorrendet. A behajthatatlan követelést egyéb ráfordításként kell rögzítenünk, amennyiben igazolható a behajthatatlanság ténye, ha nem igazolható akkor a behajthatatlanságot értékvesztésként kell elszámolni.

 

Ha a behajthatatlan követelés az üzleti évet követően mégis befolyik, akkor azt egyéb bevételként kell könyvelni.

A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos számviteli feladatok elvégzése nem éppen az egyik legegyszerűbb feladat ezért érdemes azokat egy könyvelőiroda szakembereire bízni.

 



loading...