Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe


A magyarok jól járnának az uniós munkanélküli segéllyel

2014.11.10

Egységes munkanélküli segély bevezetésén ötletel az Európai Unió. A magyarok jól járnának vele, mert megduplázná az uniós mértékkel nézve igen szerény magyar segélyt, de a rendszer életbe lépéséhez még évekre és a tagállamok egyetértésére lenne szükség.

 

euro.jpg

 

Andor László volt foglalkoztatáspolitikai uniós bizos júniusban beszélt arról, hogy egy összevont munkanélküliségi biztosítási rendszer egyértelmű gazdasági előnnyel járna az EU tagállamok számára, mert a gazdasági recessziók kevésbé lennének pusztítóak. Augusztusban a német Die Welt arról írt, hogy az uniós szervek elkezdtek dolgozni egy általános munkanélküli segély kialakításán, amelyben nem a tagállamoktól, hanem magától az EU-tól érkezne segély az állásukat vesztett embereknek.

 

A lap akkor azt írta, hogy egy egységesített munkanélküli segély legnagyobb haszonélvezője Spanyolország, másodsorban Olaszország. A Hr Portál a közelmúltban megkérdezte két szakember véleményét, és ez alapján azonban a magyar munkakeresők is jól járnának az uniós munkaügyi segéllyel.

 

A cikk szerint a magyar munkanélkülieknek átlagosan 19, 2 hónapig tart egy új állás szerzése. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgála adatai szerint a 380 ezer álláskereső mindössze 14, 20 százaléka (50 400) részesült álláskeresési járadékban szeptemberben. Ez azért van, mert Magyarországon a járadék mindössze három hónapos, a maradék 16 hónapban az álláskeresőnek nincs legális bevétele a szociális támogatáson kívül.

 

Hat hónaposra hízna az álláskeresési járadék

Az Európai Bizottság tervei szerint a közös rendszer az utolsó munkabér 40 százalékának megfelelő juttatást biztosítana az ellátottaknak hat hónapig. A pénzt az euróövezeti országok dobnák össze az adóbevételükbül egy közös alapba. Andor László a HR Portálnak adott interjújában azt mondta, a közösen finanszírozott magnak stabilizáló hatása lenne, mert mindig az az ország kapna növekvő támogatást, ahol éppen nő a munkanélküliség. A közös rendszer az eurózóna tagjainak kötelező lenne, de természetesen az azon kívüli országoknak is lenne lehetőségük a részvételre – mondta Andor László (Magyarország nem tagja az euróövezetnek).

Szikra Dorottya, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusa a Hr Portálnak azt mondta, ha Magyarország is részt venne a rendszerben, tekintettel a munkanélküli járadék folyósításának hosszára és a minimálbérben maximalizált álláskeresési járadékra (2014-ben 101 500 forint), a közös rendszerrel magyarok járnának a legjobban egész Európában. A javaslatban ugyanis benne van, hogy az ellátásnak a magyar rendszerrel ellentétben nem lenne plafonja.

Szikra szerint munkanélkülivé válás esetén az emberek viszonylagos biztonságban kereshetnének új munkahelyet, illetve képezhetnék át magukat keresettebb szakmák irányába. “Ez az, amit a magyar rendszer jelenleg a legkevésbé sem nyújt” – mondta.

 

Politikai harcokon múlna a rendszer bevezetése

A változások belezavarnának a jelenleg felépített, a közfoglalkoztatás felé terelő rendszerbe, ezért hosszabb távon intézményi alkalmazkodásra lehet számítani – mondta a portálnak Cseres-Gergely Zsombor, az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA-KTI) tudományos munkatársa. Hozzátette azt is, hogy az ellátás bevezetése fontos lépés lenne az EU további integrációja felé, ami “sajátos politikai színezetet ad a javaslatnak”.

Cseres-Gergely szerint a javaslat megvalósulását veszélyezteti, hogy az euróövezet országok eltérő mértékben vennék igénybe a kialakított rendszert. Szikra is azt mondta, hogy nem a technikai megvalósításon, hanem az EU-n belüli politikai és gazdasági érdekharcokon fog múlni a rendszer bevezetése.

Andor László szerint ugyanakkor szerint téves az az állítás, hogy a a segély egyoldalúan megterheli a gazdaságilag, pénzügyileg stabil országokat, és csak a válságállamoknak kedvez. Amennyiben a kilencvenes évek elején már lett volna ilyen rendszer, akkor éppen Németország profitált volna belőle, hiszen “Európa Németország segítségére sietett volna”, és a közösségtől kapott támogatásnak köszönhetően “kevésbé drámai következményekkel” járt volna a magas németországi munkanélküliség – idézi a volt biztost a Világgazdaság. (Forrás: Albert Ákos - Abcúg.hu)

 


loading...