Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe


A letenyei alkotó Timár Zoltán (TIZO) műveiből nyílt kiállítás a murakeresztúri Zrínyi Miklós ÁMK-ban

2012.10.02

Szeptember 28-án Murakeresztúron "PRINCI" Kulturális Fesztivált tartottak a szervezők. Az NKA által támogatott rendezvény teltházas volt. A program első felében három kiállítás nyílt meg, melyek közül a letenyei op-art alkotó Timár Zoltán alkotásait Kovácsné Solymos Gabriella ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

 

 

Mint elhangzott:
" Timár Zoltán, autodidakta művész, 1967- ben született. Kiskora óta a rajzolás a szenvedélye. Már tíz éves korától a letenyei képzőművészkör lelkes tagja. Nem a fényképszerű ábrázolás fogta meg, hanem a tárgyak, minták szerkezete, a szimmetria és a kristályok, hálók világa. 1985-ben a Zalaegerszegi Faipari Technikumban végzett. Itteni tanulmányai a különleges szépségű bútorok és az intarzia felé terelték érdeklődését, és ez máig hatással van rajzaira is.  Mint oly sok tehetséges ember, miután megteremtette a biztos családi hátteret, s gyermekei lassan saját útjukat kezdték járni, egy óvatlan pillanatban ismét a rajztábla mögött találta magát. Érett fejjel lépett az önmegvalósítás rögös útjára. Azóta tudatosabban próbál szenvedélyével foglalkozni. 

 

 

Munkáit nézve Victor Vasarely magyar festő az op-art jelentős képviselője juthat eszünkbe. Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző az optikai festészet legjelentősebb képviselője, aki a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”.
Ugyanezt érezhetjük Timár Zoltán alkotásait nézve is. A fekete és a fehér erős kontrasztja már szinte bántón mellbeütő hatást kelt. Nem a színekkel játszik, a formákkal, ellentétekkel. Valóban különleges látásmóddal áldotta meg az ég a művészt. Ezt nem lehet tanulni, erre születni kell. Rá különösen igaz Guy de Maupassant híres idézete: A tehetség az eredetiségből származik; ez pedig nem egyéb, mint a gondolkodás, látás, értelmezés és ítélés különleges módja.
Festményei, mint egy-egy rejtvény, megragadják a nézőt, aki minél inkább elmerül az alkotás tanulmányozásában, annál inkább részese lesz a játéknak, amelyre a művész csalogatja. Játék a szemünkkel, mely becsapható, s néha már úgy érezzük, a festmények 3D-sá válnak, míg tanulmányozzuk, s szeretnénk megérinteni a képeket, hogy meggyőződjünk róla, nem csak optikai csalódás áldozatai lettünk. De eljátszhatunk a gondolattal, hogy egy másik élőlény bőrébe bújhatunk, s például egy rovar összetett szemével csodálkozhatunk rá a világra. Hisz kit ne foglalkoztatott volna az a gondolat, hogy amit ő lát, azt látja pontosan a másik ember is? Ugyanaz a szín, neki is ugyanaz? Ugyanazt látja a többi élőlény is a világból, amit mi, emberek? Vagy mindenkinek különleges látásmódja van? Timár Zoltánnak valóban az van. És tehetsége ahhoz, hogy ezt számunkra is megmutassa festményein keresztül. 

 

 
Művei dinamikusak, mozgalmasak, a mértan pontosságára alapoznak, mondhatnánk igazán férfias alkotások. Legutolsó munkáiban azonban érdekesen ötvözi a nőies lágyságot képviselő, úgymond általános, hagyományos grafikai elemeket, megoldásokat a mértani formákkal. A művésznek már több sikeres kiállítása is volt környékünk nagyobb városaiban, s a határon túl is. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mostani kiállításának művelődési házunk adhat otthont."
A tárlat október végéig tekinthető meg.
(Fotók: Murakeresztúri Közművelődési Egyesület)
 


loading...